- Üdvözlöm, György, a kompon találkoztunk először. Remélem emlékszik még rám.
- Igen, sárba léptem akkor épp, de határozottan emlékszem. Sásruhában volt és egy csini blézer logótt a vállán, zsákos mintával.
- Jól emlékszik, György. Az első kérdésem az lenne, hogy mit kéne tenni a próbakörben egyrészt gáztámogatás, másrészt bárányok mellett?
- Nézze, első feladatunk a puszták rendbetétele kell legyen. Számos gombát szedtem én is más is, de mégsem tudtuk a csőcselék vizes páfrányait pöcsbe mártani. Szokásos fáradozásainkat a szűkös pumák lelegelték, szárbaszökkent a möccsünk.
- Fáradt az ország, juhokkal jöttünk, csüngőhasú bölényeket herézünk. Egyetlen feladata a páros bunkóknak a szétfeszített seggnyalábok prófétamódon történő zabolázása?
- Ne személyeskedjünk, ha lehet. Reakciós pálosokból és terebélyes bunkókból van elég. Csempés diszkóba jár az én lányom is, mégis néha kásásan jön haza. Szokott fáraóként teccelegni a saját édesanyja előtt?
- Nos, bevallom igen. Múltkor csángónak öltöztem, de nem köszönte meg.
- A csudába! Maga fánkos! És nekem mondja, hogy korrupt léceket dugdosok a picsámba? Húzzon juhot a farkára, és szürcsöljün nagyokat!
Utolsó kommentek