Kármáncsehi útászok foglalják el a bolsi krizantémok keretezte dunakavicsos utcák és terek sáskáktól pusztított, omló vakolatú homlokzatcirádák tömkelegét, kedves György, kedves Károly! Joggal kérdezik ilyenkor a pummantó loknik, hogy hogyan tovább? György csak a sajtóra pazarolja drága idejének utcahossznyi hányadát, miközben Károly is lehúnyt szemmel figyeli a végtagtalan vergődését a nemzetgazdasági mi-lesz-mostoknak. El kell fogadnunk végre mindhalálig, hogy a Frangepánok nem kegyelmeznek. Frank gepárdokkal kerítik a határt, pusztát pusztára cserélnek extraprofit reményében, miközben a vulkánus Mecsek kéjgázokat lövell a levegőbe szörnyű méretű kitörését előrejelezve.
Kedves Károly! Tisztelt György! Szia Gyuszi! Higgyetek nekem, hiszen találtatok-e már huncut bozótban eldugott sárga bugyogót? A Csisztu-pártiak lepaktáltak a pártütőkkel, akiknek hátterében az ősi pártusok bújnak meg, csak arra várva, hogy a színfalak elé lépve leleplezzék a legújabb kori Habszburgokat. Ár jú hábszburgsz? - kérdezik majd, s mielőtt válaszolnátok, átugorják az évszázados szokásjog szabta Trunkó kereteit, mindezt csak azért, hogy a későbbiekben jóval nagyobb koncentrációban lehessenek jelen a világpiac purgatóriumi porondján.
Cselekedni már most is késő. A nagy Bujáki szakmai ízlése leáldozni látszik, a lemenő nap fényében turulnak öltözött csángó moldávok szítják a turkomán-szpáhi feszültséget. A puszták elvesztek, a csángók már zsákokban utaznak a csüngőhasúak hátán a közeli hátországba. A sátrak beomlottak, reflektorok sem tudják már visszatükrözni a letűnt dicsőséget, s még csak most jön a java, az igazi nagy trükk: az üllőn melegített csontleves, lőccsel megbuggyantva. Nyaklóval fogjuk vedelni, miközben jön föl a szar.
Utolsó kommentek